• feltöltő: civiljutub  dátum: 07-02-09
•  gázos, jelentem

A rendszer sajátosságai
A hidrogéngáz veszélyessége miatt rendkívül komoly biztonsági intézkedések szükségesek egy ilyen rendszer üzemeltetéséhez.
Óriási előnye ugyanakkor, hogy míg minden oxigénfelesleggel történő égetés (így például a szemétégetők) esetében számolni kell azzal, hogy mérgező dioxingázok [4] keletkeznek, eb-ben az eljárásban ez a probléma fel se merül, mivel itt a hidrogén van feleslegben, tehát nem keletkeznek dioxinok.
A tudós kiemelte azt is, hogy a folyamatban kátrány sem jön létre, mivel „a legszívósabb szerves molekula is már 1000 fok alatt megadja magát”.
Kevesebb hulladék kerül lerakóba
A kommunális hulladék összetétele változó, átlagban azonban azt lehet mondani, hogy a teljes mennyiség 5-10 százaléka az a szervetlen anyag, amit nem lehet a rendszerbe bevinni, ezek az anyagok hulladéklerakóba kerülnek. Emellett a folyamat során további 5-10 százalék körüli üvegesedett salak keletkezik (ez tehát a teljes hulladékmennyiség 90 százalékának az 5-10 százaléka), ami szintén nem hasznosul, így ez is hulladéklerakóba kerül. Ezzel a módszerrel tehát egy hulladéklerakó, amit 20 évre terveztek használni, most 60 évig használható lesz, magyarázta Novák Péter, a találmány megvalósításában partnerként részt vevő AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. [5] üzemeltetési vezetője, aki egyébként Raisz Iván tanítványa volt a miskolci egyetemen.
Novák Péter beszélt arról is, hogy a rendszert eddig csak laboratóriumban próbálták ki, de 2010-ben várhatóan el tudnak indítani egy évente 2000 tonna kapacitású tesztet, ami napi egy kukásautónyi hulladék feldolgozását jelenti. A beállítások természetesen változhatnak a sze-mét összetételének vagy az időjárásnak a függvényében, ami befolyásolja a hatásfokot is, de várhatóan egy tonna hulladékból 300 kiló metilalkoholt lehet majd előállítani.
A kísérleti üzem tapasztalatai alapján később több tízezer tonnás kapacitású üzemet lehetne építeni, ehhez azonban szükségesek a mérési adatok. A távlati célok között szerepel a techno-lógia exportálása elsősorban az uniós országokba, de már most is voltak érdeklődők Kínából.
A projekt megvalósításához az EU várhatóan 200 millió forint támogatást nyújt, a beruházás teljes költsége 520 millió forint. A kísérleti üzem egy alapreaktorból és az előkészítő techno-lógiából áll majd, utóbbi egyébként a rendszer drágábbik része. A beruházáshoz szükséges telep már megvan Miskolcon

 

• feltöltő: civiljutub  dátum: 07-02-09
•  gázos, jelentem

(cikk folytatása hozzászólásként, a 3600 leütéses alap-feltöltési szöveghossz miatt így tudjuk folytatni hosszabb cikkeinket szövegileg.)

Szemétből faszesz
A folyamat tehát a következő: a kukásautó beérkezik a telephelyre, először kiválasztják a hul-ladékból azt, ami nem szerves anyag. A szerves anyagot aprítják, a különböző összetételű hulladékot megfelelő arányban összekeverik, utána tömörítik. A tömörítésre azért van szük-ség, hogy ne maradjon benne levegő, amivel szükségtelenül nitrogén kerülne be a rendszerbe.
A tömörített darabkák egy gázgenerátorba kerülnek, ahonnan ötszázaléknyi szilárd, üvegese-dett salak távozik, ez az a rész, ami nem hasznosítható. A fennmaradó rész szennyezett szinté-zisgázként távozik. A reakcióhoz vízbontóból nyert oxigént használnak fel.
Mivel hulladék volt az alapanyag, a gáznak feltétlenül lesz sósavtartalma, ezt magas hőmér-sékleten megkötik, így a hőhasznosító és villamosenergia-termelő egységben olcsón lehet előállítani villamos energiát. A szintézisgázból egy gázmotorban szintén elő lehet állítani vil-lamos energiát, amire a víz bontásához van szükség. A sósavat is hasznosítják, ennek létezik környezetkímélő módja, de mivel a szabadalmi eljárás még folyamatban van, erről több rész-letet nem árult el.
Ezután a gázból a kéntartalmú komponenseket távolítják el szobahőmérsékleten, az így nyert tiszta szintézisgázt vezetik be a szén-dioxid-leválasztóba, a szén-dioxidot cseppfolyós formá-ban tárolják. Ezt egyébként több célra is fel lehet használni, így például üdítőitalba, tűzoltás-hoz, védőgázos hegesztéshez.
Érdekesség, hogy a melléktermékként létrejött cseppfolyós szén-dioxid jobb áron értékesíthe-tő, mint a metilalkohol. Raisz Iván érzékeltetésként elmondta, hogy például interneten kilón-ként 100 forintért lehet metilalkoholt venni, míg ezzel az eljárással csak 30 forintba kerül. Egy kiló metilalkohol energetikailag egyenértékű egy liter benzinnel.
Tehát a fennmaradó, szén-dioxidot már nem tartalmazó szintézisgáz kerül a metanolreaktorba, ahol 1000 fokra hevítés mellett a megfelelő szén-monoxid és hidrogén arány eléréséhez a víz-bontásból származó hidrogént is felhasználják. Innen távozik végtermékként a metanol, amit folyékony formában vezetnek ki.